Szl mesje
"lk az ablakban magnyosan,egy magam krlttem vidm gyerekek szmomra mr nem is emberek tl vidmak s vakok nem veszik szre,magnyos vagyok egyedl lk,egy magam egy magas ablakban hallgatom a szl mit beszl valami titkot mesl titkot,egy gothic lnyrl kit nem rtett meg senki szomor volt,magnyos,csak bja volt neki sokat srt,s nem nevetett bkt keresett magnyos,szomor,bartok nlkli lete, y rezte ez szrny vgzete hiba vrt,csak rosszabb lett senki sem rtette meg, nem gondolt mr msra csak a hallra rezte gy jobb lesz neki nem hinyzik majd neki semmi,senki ki ment ht a snekre letben egyszer boldog volt,nevetett,lefekdt sietve boldog volt hogy elmehet itt hagyva minden rosszat,szemetet jtt a vonat,nem vrt sokat boldogan ment el, nem srt,nevetett, itt hagyva minden szemetet csak n hallottam a mest,az ablakban lve, rzetem ha megteszem jobb lesz a vilg nlklem nevessetek csak nz gyerekek rljetek mert elmegyek nem cikiztek,bntatok tbbet ki mentem a sinekre lefekdtem sietve boldog voltam hogy elmegyek nem hallom tbb ahogy a boldog gyerekek nevetnek a szl mr kt titkot mesl kt gothic lnyrl beszl kiknek srjhoz most sem mennek boldog,nevet gyerekek brcsak tudnk mit reztek magnyosan,szomoran ltek, br sosem vtkeztek"
|