Az rzelmi let zavarai a vezet tnetek kz tartoznak, s intenzitsuk szles skln mozog: az enyhe kedvetlensgtl a mly lehangoltsgig. A betegek arca rendszerint llandan tkrzi a gondterheltsget, jellemzek a homlokrncok, a szemhjak ketts redje s a lefel hajl szjzugok. A kifejez mozgsok szegnyebb vlnak, a gesztikulci megsznik, a hang gyenge, elhal. A beteg knnyen elsrja magt, de az elbb emltett slyos llapotban a srs kszsge is megsznik.
Az rzelmi llapotot a kiltstalansg jellemzi, a beteg szomornak rzi magt. Sajt magrl kialaktott kpe negatv, ltalban rtktelennek, alacsonyabb rendnek, visszatasztnak tartja magt, az nrtkelsi zavarok rendszerint igen slyosak. Jvjt sttnek s remnytelennek ltja, s az rzelmi llapotot a betegsgre jellemz szorongs mrtke is befolysolja. rdekldse beszkl, gondolkodsa lelassul, tancstalann vlik. A depresszi jellemzen korai tnete a figyelemzavar. A depresszis beteg gyakran panaszkodik az intellektulis kpessgek romlsrl, de egyes kutatsok szerint ennek htterben a cskkent motivci figyelhet meg.
Az rdeklds beszklse elszr a lendlet, a kezdemnyezkszsg elvesztsben nyilvnul meg. Enyhe esetben a beteg mindig fradtnak, lassnak rzi magt, de elfordul, hogy egsz nap fekszik, s nem ltja rtelmt felkelni az gybl. A depresszi motivcis tnetei kzt tartjk szmon a kzmbssg ellenttjt, amikor a beteg a szorongs kvetkeztben ers motoros nyugtalansgot l t: kezt trdeli, jajgat, testt ingatja, ezt agitlt depresszinak hvjk. A depresszis az let terhtl val szabaduls vgs eszkznek az ngyilkossgot tartja.
A depresszi egyik leggyakoribb tnete az alvszavar, amelynek mindhrom vltozata elfordul: az elalvs zavara, a gyakori felbreds s korai breds. A beteg akkor is fradtnak rzi magt, ha a szokottnl tbbet alszik. Ugyancsak gyakori ksr tnet az tvgyzavar, az emsztsi zavarok, a szkrekeds, a szdls s a generalizlt fjdalom. A szexulis ksztets minden esetben cskken.
Meg kell emlteni az atpusos depresszi tneteit is: ebben az esetben az tvgytalansg helyett fokozott tvgy, ennek kvetkeztben hzs lp fel, illetve az alvszavart a fokozott alvsigny jellemzi. Gyakori, hogy a depresszis tneteket szorongs s pnikrohamok fedik el, de az atpusos depresszira a hangulati ingadozs is jellemz: a betegek kpesek rlni bizonyos pozitv letesemnyeknek. Elfordul a depresszinak olyan slyos vltozata, amelyben a beteg mr nem kpes tlni a lehangoltsgot (depressio sine depressione), ebben az esetben az rzelmi let nagyon slyos gtlsa van jelen.

|