Lvn a hangulati let zavarait szervi betegsgek is elidzhetik, mg a legenyhbbnek tn depresszis tnetekkel jelentkez beteget is gondos kivizsglsnak kell alvetni. A diagnosztikai tnak a tneti elemzsen tl ki kell terjednie a krkp hosszmetszeti elemzsre is, amely gy a betegsg lefolysnak ismeretben nyjt tmpontot a klinikusnak. A gyakorlatban megtallhat depresszis krdvek s sklk tjkozd kpet nyjthatnak, de a diagnzis fellltsa pszichiter vagy klinikai pszicholgus feladata.
A major depresszv zavar krismjnek fellltsban a kvetkez llapotok meglte nyjt segtsget:
- a nap legnagyobb rszban rossz, levert hangulat
- az rdeklds s az rm cskkense
- az tvgy vltozsa, slycskkens vagy slynvekeds
- alvszavar, lmatlansg vagy fokozott alvsigny
- nyugtalansg, agitltsg vagy gtoltsg rzse a mindennapi tevkenysgekben
- lland fradtsg
- rtktelensg rzse, slyos bntudat, nem igazolhat nvdls
- cskkent gondolkodsi kpessg, sszpontostsi s dntsi kptelensg
- visszatr gondolatok a hallrl.
Major depresszv zavar akkor diagnosztizlhat egy betegnl, ha a depresszis epizd miatt legalbb kt hten t cselekvkptelen, illetve a depresszinak legalbb t olyan - az elbbiekben felsorolt - tnete van jelen, amely nem tulajdonthat gygyszerhatsnak. A depresszi visszatr, ha a beteg egy ven bell legalbb hrom epizdot lt t. A depresszi szezonlisnak szmt, ha az vszakok vltozsnak fggvnyben alakul ki; az szi, illetve a tli jelentkezs klnsen gyakori. Ha a depresszis tnetek kztt a lehangoltsg uralkodik, akkor melanklisnak, ha a mozgs teljes hinya, akkor katatnnak nevezzk. Ugyancsak kln diagnzisnak szmt a posztpartum depresszi, amely a szlst kvet ngy htben lp fel.
Amennyiben a beteg llapota nem tesz eleget a fenti diagnosztikus feltteleknek, letvitele kevsb befolysolt, de hangulata nyomott, a disztmis zavar diagnzist kapja. Az enyhe lehangoltsg mellett megtallhat kt-hrom depresszis tnet, s ezek nem ritkn kt-hrom vig is fennllhatnak. Ha a disztmis zavar major depresszihoz vezet, ketts depresszirl beszlnk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
