A depresszi� okair�l sz�mos magyar�zat sz�letett, amelyek mind m�s szempontb�l k�zel�tenek a probl�m�hoz. A biok�miai magyar�zat a neurotranszmitterek egyens�ly�nak felborul�s�t tartja els�dlegesnek. A neurotranszmitterek olyan agyi vegy�letek, amelyek �zeneteket sz�ll�tanak egyik idegsejtt�l - neuront�l - a m�sikig. A depresszi� eset�ben a figyelem a noradrenalinra �s a szerotoninra ir�nyult. A v�lem�nyek megoszlanak a tekintetben, hogy ezek a vegy�letek milyen m�don hozz�k l�tre a t�netegy�ttest: egyesek szerint a noradrenalin- �s szerotoninrendszer, illetve a t�bbi neurotranszmitter-rendszer k�lcs�nhat�sa a fontos, m�sok szerint a szerotonin a "karmester" szerep�t t�lti be: alacsony aktivit�sa felbor�tja a k�nyes egyens�lyt, �s depresszi� alakul ki.

A genetikai kutat�sok f�nyt der�tettek arra a nem elhanyagolhat� t�nyre, amely szerint a depresszi�sok rokonain�l 20%-ban fordul el� a megbeteged�s; egypet�j� ikrek eset�ben ez az ar�ny 43%, teh�t a betegs�gnek mindenk�ppen van �r�kletes t�nyez�je.

A hormon�lis t�nyez�ket tekintve a kortizolnak, a mell�kvesek�reg egyik hormonj�nak - vagy k�zismertebb nev�n a stresszhormonnak - van kiemelked� szerepe. A depresszi�s embereknek �ltal�ban igen magas a kortizolszintj�k, ami nem meglep�, hiszen az epiz�dokat gyakran el�zik meg komoly stresszhelyzetek. Fontos hangs�lyozni a negat�v �letesem�nyek szerep�t, amelyek gyakori elind�t�i a depresszi�s epiz�dnak. A beteg nem k�pes egyed�l alkalmazkodni a kudarchoz, ez�rt ezekben az esetekben a pszichoterapeuta seg�ts�ge k�l�n�s jelent�s�get kap.

A jelent�s pszichol�giai iskol�k elm�leteinek gyakorlati haszna a pszichoter�pi�k sor�n mutatkozik meg. A pszichodinamikus n�z�pont szerint a gyermekkorban elszenvedett vesztes�g a d�nt�; a viselked�sl�lektan a pozit�v meger�s�t�sek hi�ny�ra helyezi a hangs�lyt. A kognit�v iskola a negat�v gondolkod�s depresszi�ban bet�lt�tt szerep�re mutat r�: a betegek jellemz�en negat�van gondolkodnak �nmagukr�l, az �lm�nyeikr�l �s a j�v�j�kr�l, mik�zben al�becs�lik a pozit�v esem�nyek jelent�s�g�t �s felnagy�tj�k a negat�vak�t. �rdekes elm�letet takar a tanult tehetetlens�g fogalma: a betegek �gy �rzik, hogy nincs hat�suk �let�k alak�t�s�ra, a kontrollhi�nyt stabil bels� t�nyez�knek tulajdon�tj�k, ez�rt alkalmatlannak �rzik magukat a negat�v esem�nyek elh�r�t�s�ra.