Az oki t�nyez�k magyar�zatait k�vetve elmondhatjuk, hogy a depresszi�nak sz�mos ter�pi�s lehet�s�ge l�tezik. A ter�pi�s c�lkit�z�s gyakorlatilag minden esetben ugyanaz: a t�netcsoportok kezel�se, a visszaes�s megel�z�se �s a kognit�v - az �szlel� �s megismer� - funkci�k s�r�l�kenys�g�nek cs�kkent�se. Az orvosok a depresszi�t az �letvesz�lyes �llapotok k�z� sorolj�k, mert hat�kony kezel�s n�lk�l k�nnyen vesz�lyeztet� �llapot alakulhat ki; a beteg ak�r �nmaga ellen ford�hatja elkeseredetts�g�t, ak�r k�rnyezet�t is vesz�lyeztetheti. Ha a beteg �ngyilkoss�ggal fenyeget�zik, lehangolts�ga �nell�t�si k�ptelens�ghez vezet, �nelhanyagol�sa s�lyos m�rt�ket �lt, minden esetben a k�rh�zi kezel�s mellett �rdemes d�nteni. Ez akkor is �rv�nyes, ha olyan diagnosztikai k�rd�sek mer�lnek fel, amelyek k�rh�zi kivizsg�l�st tesznek sz�ks�gess�.

A biok�miai megfontol�sokat figyelembe v�ve a gy�gyszeres kezel�s els�sorban a neurotranszmitterek felborult egyens�ly�nak helyrebillent�s�re t�rekszik. Az antidepressz�v szereknek ma m�r sz�les sk�l�ja l�tezik. A MAO-b�n�t�k csoportja megakad�lyozza a noradrenalin lebont�s�t, ez�rt annak szintje megn� a v�rben, �s ez enyh�ti a depresszi�s t�neteket. Az SSRI (szelekt�v szerotonin-visszav�tel g�tl�) t�pus� k�sz�tm�nyek, amelyek ma m�r az els� v�lasztand� szereknek tekinthet�k, a szerotonin aktivit�s�ra hatnak kedvez�en. Az �j szelekt�v szerek m�r nem fokozz�k az alkohol hat�s�t, nem rontj�k a figyelmet �s a mozg�sos koordin�ci�t, mint az aut�vezet�st, �s a legt�bb gy�gyszerrel kombin�lhat�k. A triciklikus antidepressz�nsok mind a pszich�s, mind a testi t�neteket enyh�tik, jelent�s�g�k egyre cs�kken. Ha a depresszi�s beteg t�neteit a szorong�s uralja, a kezel�st szorong�scs�kkent�vel eg�sz�tik ki, m�s esetben nyugtat� hat�s� antidepressz�nst kell v�lasztani.

A gy�gyszeres kezel�sn�l l�nyeges eml�teni, hogy a hat�suk lassan, 2-4 h�t alatt �ll be, mell�khat�saik viszont azonnal jelentkeznek. Ez�rt fontos, hogy a gy�gyszerszed�st nem szabad �nhatalm�lag, a javul�s be�llta el�tt abbahagyni, valamint, hogy a p�ciensek kell� t�j�koztat�st kapjanak a gy�gyszerszed�st k�s�r� t�netekr�l: az esetek egy r�sz�ben a szexu�lis v�gy �s a vizeletvisszatart�s k�pess�ge cs�kken, h�nyinger, sz�d�l�s, nyugtalans�g l�phet fel. Gyakori mell�khat�s a sz�jsz�razs�g �s az �lmatlans�g. Az els� k�t h�tben legfeljebb a nehezen toler�lhat� mell�khat�sok miatt indokolt gy�gyszert v�ltani, hat�stalans�g eset�n viszont a gy�gyszerszed�s folytat�s�nak 4-6 h�ten t�l nincs �rtelme. A sikeres antidepressz�ns kezel�st minimum 6, de optim�lis esetben 9-12 h�napig kell folytatni teljes ter�pi�s adagban. Amennyiben a kezel�ssel jelent�s el�rel�p�st �rnek el, �s a beteg nem szorul az antidepressz�ns eddigi d�zisaira, vagy teherbees�s miatt kell megszak�tani a kezel�st, a gy�gyszert minden esetben csak lassan, maximum heti 25%-os d�ziscs�kkent�ssel szabad le�p�teni, mert bizonyos fok� hozz�szok�s �s f�gg�s�g mindenk�ppen kialakul.

Egy depresszi�s epiz�d ut�n a k�vetkez� megjelen�s�nek es�lye 60-85%, amelyet a fenntart� kezel�s 10-25%-ra cs�kkent. A fenntart� kezel�st az els� depresszi�s epiz�d ut�n legal�bb 6 h�napig, t�bb epiz�d eset�n �vekig kell folytatni. Fenntart�sra minden esetben az �letvitelt l�nyegesen nem befoly�sol� szelekt�v szert indokolt v�lasztani.

Az elektrokonvulz�v ter�pia (ECT) haszn�lata visszaszorult, de m�g mindig jelen van a ter�pi�s palett�n. Olyan esetekben v�lasztj�k, amikor a vesz�lyeztet� �llapotok miatt gyors eredm�nyre van sz�ks�g, vagy a depresszi� m�s kezel�sre nem reag�l. A f�nyter�pi�t els�sorban szezon�lis depresszi� kezel�s�re haszn�lj�k. Az alv�smegvon�s az enyhe �s a k�z�ps�lyos depresszi�kban alkalmazhat� j� hat�ssal, el�nye, hogy teljesen vesz�lytelen elj�r�s.

A biol�giai m�dszerek mellett sz�mos pszichoter�pi�s lehet�s�g �ll a beteg rendelkez�s�re. A pszichodinamikus ir�nyzat szabad asszoci�ci�s m�dszer seg�ts�g�vel t�rja fel a depresszi� m�ly�n gy�kerez� probl�m�kat, c�lja a beteg f�gg�s�gig�ny�nek folyamatos cs�kkent�se �s felv�rtez�se a vesztes�gekkel �s kudarcokkal szemben. A viselked�sterapeut�k az �r�mteli �lethelyzetek biztos�t�s�ban seg�tenek, meger�s�tik a nem depresszi�s viselked�st �gy, hogy figyelmen k�v�l hagyj�k a kliens lehangolt megjegyz�seit, �s fejlesztik a beteg szoci�lis k�szs�geit. A kognit�v pszichoter�pia c�lja a beteg pozit�v megnyilv�nul�sainak el�seg�t�se saj�t mag�val szemben, a depresszi�ra jellemz� az automatikus gondolatok �rv�nytelen�t�se �s a negat�v hozz��ll�s megv�ltoztat�sa. Az interperszon�lis pszichoter�pia szerint n�gy olyan, az emberi kapcsolatokat �rint� probl�mak�r van, amely depresszi�hoz vezethet: a gy�sz, a szerepek elt�r� �rtelmez�se, a szerepv�lt�s - mint a sz�l�s vagy a v�l�s - �s a kapcsolatokat jellemz� "szoci�lis sutas�g". A terapeuta az �l�sek sor�n szembes�ti a beteget viselked�s�nek m�sokra gyakorolt k�vetkezm�nyeivel.