Nem kell sokáig gondolatainkban kutatnunk ahhoz, hogy rájöjjünk, mikor is éreztük magunkat utoljára szomorúnak, lehangoltnak. Hasonló érzéseket több esemény is kiválthat belőlünk, így például szeretteink halála, válás, barátaink elvesztése, csalódás vagy akár szerelmi bánat. A felsorolt élmények bénító súllyall nehezedhetnek hétköznapjainkra, és szinte mindent negatív fényben tüntethetnek fel. Ha problémáink megoldódtak, újra kisüt a nap, és életünk visszatér a normális kerékvágásba. Sajnos nem mindenki életében oldódnak meg rövid időn belül még a hétköznapi problémák sem. Ilyenkor hozzáértő szakember gyors segítségére van szükség, mert esetleg depresszió okozza a panaszokat.

A depresszió orvosi szempontból egy kezelésre szoruló, jól gyógyítható lelki betegség, amely minden életkorban, így gyermek- és ifjúkorban is előfordulhat. Gyermekkori és fiatalkori tünetei hasonlóak ugyan a felnőttkori depresszió tüneteihez, de ezektől jelentősen különbözhetnek is. Általában minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb mértékben térnek el tünetei a felnőttkori depresszió tüneteitől.

Gyermekeknél és ifjúkorúaknál - csakúgy mint felnőtteknél - akkor beszélünk depresszióról, ha a depressziós tünetek egy csoportja (pl. lehangoltság, letörtség, szomorúság, étkezési problémák, alvászavarok) egyfolytában legalább két hétig vagy tovább fennáll. Ilyenkor pszichológushoz, orvoshoz kell fordulni.

Minél idősebbek a gyermekek, annál jobban hasonlítanak depressziós tüneteik a felnőttek depressziós tüneteihez. Például tépelődés, kiábrándultság, lehangoltság, motiváció hiánya, agresszivitás, kisebbségi érzet, önhibáztatás, az önbizalom hiánya, szociális izoláció, érdektelenség stb. A halál gondolata fiatalkorú depresszós betegeknél is jellemző. Depressziós fiatalkorúak gyakran viselkednek szüleikkel, tanáraikkal, barátaikkal szemben visszahúzódóan, ami méginkább az izoláltság érzését váltja ki belőlük. Nehezen fogadják el a kritikát, még ha kreatív kritikáról is van szó. Fiatalkorú depressziós betegeknél gyakori a tanulmányi eredmények romlása is, melyet környezetük itt is leginkább lustaságnak, butaságnak vagy közömbösségnek tart depresszió helyett. Az olyan testi panaszok, mint a fejfájás, étkezési zavarok (bulimia, anorexia - különösen lányoknál), alvászavarok, fiatalkori bűnözés és a testápolás elhanyagolása gyakori tünetei lehetnek a fiatalkorú depresszióban szenvedőknek. Sajnos egyre gyakoribb, hogy a depressziós fiatalkorú panaszai enyhítésére alkoholhoz, kábítószerhez nyúl. Az íly módon történő problémamegoldási kísérlet természetesen csak súlyosbítja a fiatal állapotát, és fokozza a depresszió amúgy is élelet megnehezítő tüneteit.