Nem kell sok�ig gondolatainkban kutatnunk ahhoz, hogy r�j�jj�nk, mikor is �rezt�k magunkat utolj�ra szomor�nak, lehangoltnak. Hasonl� �rz�seket t�bb esem�ny is kiv�lthat bel�l�nk, �gy p�ld�ul szeretteink hal�la, v�l�s, bar�taink elveszt�se, csal�d�s vagy ak�r szerelmi b�nat. A felsorolt �lm�nyek b�n�t� s�llyall nehezedhetnek h�tk�znapjainkra, �s szinte mindent negat�v f�nyben t�ntethetnek fel. Ha probl�m�ink megold�dtak, �jra kis�t a nap, �s �let�nk visszat�r a norm�lis ker�kv�g�sba. Sajnos nem mindenki �let�ben old�dnak meg r�vid id�n bel�l m�g a h�tk�znapi probl�m�k sem. Ilyenkor hozz��rt� szakember gyors seg�ts�g�re van sz�ks�g, mert esetleg depresszi� okozza a panaszokat.

A depresszi� orvosi szempontb�l egy kezel�sre szorul�, j�l gy�gy�that� lelki betegs�g, amely minden �letkorban, �gy gyermek- �s ifj�korban is el�fordulhat. Gyermekkori �s fiatalkori t�netei hasonl�ak ugyan a feln�ttkori depresszi� t�neteihez, de ezekt�l jelent�sen k�l�nb�zhetnek is. �ltal�ban min�l fiatalabb a gyermek, ann�l nagyobb m�rt�kben t�rnek el t�netei a feln�ttkori depresszi� t�neteit�l.

Gyermekekn�l �s ifj�kor�akn�l - csak�gy mint feln�ttekn�l - akkor besz�l�nk depresszi�r�l, ha a depresszi�s t�netek egy csoportja (pl. lehangolts�g, let�rts�g, szomor�s�g, �tkez�si probl�m�k, alv�szavarok) egyfolyt�ban legal�bb k�t h�tig vagy tov�bb fenn�ll. Ilyenkor pszichol�gushoz, orvoshoz kell fordulni.

Min�l id�sebbek a gyermekek, ann�l jobban hasonl�tanak depresszi�s t�neteik a feln�ttek depresszi�s t�neteihez. P�ld�ul t�pel�d�s, ki�br�ndults�g, lehangolts�g, motiv�ci� hi�nya, agresszivit�s, kisebbs�gi �rzet, �nhib�ztat�s, az �nbizalom hi�nya, szoci�lis izol�ci�, �rdektelens�g stb. A hal�l gondolata fiatalkor� depressz�s betegekn�l is jellemz�. Depresszi�s fiatalkor�ak gyakran viselkednek sz�leikkel, tan�raikkal, bar�taikkal szemben visszah�z�d�an, ami m�gink�bb az izol�lts�g �rz�s�t v�ltja ki bel�l�k. Nehezen fogadj�k el a kritik�t, m�g ha kreat�v kritik�r�l is van sz�. Fiatalkor� depresszi�s betegekn�l gyakori a tanulm�nyi eredm�nyek roml�sa is, melyet k�rnyezet�k itt is legink�bb lustas�gnak, butas�gnak vagy k�z�mb�ss�gnek tart depresszi� helyett. Az olyan testi panaszok, mint a fejf�j�s, �tkez�si zavarok (bulimia, anorexia - k�l�n�sen l�nyokn�l), alv�szavarok, fiatalkori b�n�z�s �s a test�pol�s elhanyagol�sa gyakori t�netei lehetnek a fiatalkor� depresszi�ban szenved�knek. Sajnos egyre gyakoribb, hogy a depresszi�s fiatalkor� panaszai enyh�t�s�re alkoholhoz, k�b�t�szerhez ny�l. Az �ly m�don t�rt�n� probl�mamegold�si k�s�rlet term�szetesen csak s�lyosb�tja a fiatal �llapot�t, �s fokozza a depresszi� am�gy is �lelet megnehez�t� t�neteit.