v�mp�r egy mitikus l�ny a n�pi kult�r�ban, rendszerint egy �jra�lesztett emberi holttest, ami emberi vagy �llati v�ren �l, �s sok esetben term�szetfeletti er�kkel rendelkezik, mint az emberfeletti er� �s gyorsas�g, �llatok f�l�tti hatalom vagy �tv�ltoz�s. N�h�ny kult�r�ban nem-emberi v�mp�rok (p�kok, kuty�k, d�monok vagy ak�r n�v�nyek) is szerepelnek, de a v�mp�rizmus leggyakrabban emberekre korl�toz�dik. A v�mp�rok gyakori szerepl�k a horror-�s fantasy-irodalomban.

Egy igen �rdekes eleme (valakije) az emberis�g mond�inak, tekintve, hogy szinte a f�ld�n �l� valamennyi n�p kult�r�j�ban megtal�lhat� a v�rsz�v�/v�riv� l�ny mot�vuma. Valamik�ppen mind a d�l-amerikai indi�nokban mind a szib�riai pusztas�gok lak�iban (�s folytathatn�nk a sort) felmer�lt az emberb�l �l�, t�pl�lkoz� �s m�gis; maga is k�zel emberi l�ny alakja. Ennek oka lehet egyr�szt Jung magyar�zata, miszerint ez az emberis�g kollekt�v tudatalattij�b�l sz�rmaz� k�p vagy magyar�zhatjuk a porf�ria �s pellagra nev� betegs�gek kialakul�s�val �s v�mp�rikus jegyeket mutat� t�netcsoportj�val.

Ha a t�rt�neti m�ltat tekintj�k, a v�mp�rokat m�r az �kori g�r�g�k is ismert�k, �k emberszer� d�monokban hittek, akik a v�r�ket sz�vj�k. Empus�nak h�vt�k azt a v�riv� n�st�ny d�g�t, ami az �kori g�r�g sz�nm�vekben k�s�rtett. A lamia vagy brukolakhosz, �gy h�vt�k az �kori g�r�g�k az �ltalunk ma ismert v�mp�rt. A r�gi Assz�ri�ban az ekimmu volt ismert. Ez �let�ben ember volt, de ha valaki a hal�la ut�n felel�tlen�l nem temette el rendesen, akkor ekimmu lett bel�le. Ennek k�vetkezm�nyek�nt azt�n el�gg� szomjas �s �hes lett, �s a tov�bbiakban v�rsz�v�k�nt funkcion�lt.

A v�mp�r alakja er�sen �sszek�t�dik a v�r mot�vum�val, tekintve, hogy a v�mp�r (m�r) halott �s f�l-l�t�nek fenntart�s�hoz v�rre, ergo �letre van sz�ks�ge az �letben marad�shoz. A kereszt�nys�g felbukkan�s�val a v�mp�r alakja m�g szorosabban �sszek�t�d�tt az �rd�ggel �s a gonosszal �s a n�pi mot�vumokba beker�lt el�z�s�nek kereszt�nyi jellege is.

M�s nyelvekben

A k�ztudatban az a hiedelem �l, hogy a v�mp�r sz� magyar eredet�, err�l f�leg a Drakula c�m� m� erd�lyi f�szerepl�je �s Lugosi B�la tehet. Val�j�ban a magyar hiedelemvil�gnak nem r�sze a v�mp�r, s�t m�g a v�riv�s sem! A v�mp�r sz� szl�v eredet�, hogy pontosak legy�nk szerb-horv�t. Ez a sz� az upir. B�r egyes forr�sok szerint e sz� a g�r�g netopir -b�l sz�rmazik, m�s forr�sok pedig a t�r�k uber, azaz boszork�ny sz�b�l sz�rmaztatj�k. (L�that�, hogy a sz� eredete m�ig nem tiszt�zott teljesen a szakirodalomban.) Az upir sz� elterjedt a szl�v nyelvekben �gy lett a bolg�r v�per, lepir a cseh up�r a lengyel upior �s a k�rp�t-ukr�n opiri, upiri.

A rom�n nyelv� v�mp�rszavak nem tartalmazz�k az upir sz�t�t: strigoi, moroi, priculici, naluca, duh, aratere, stafie. A strigoi �ji urat, �jurat jelent Erd�lyben, s mint olyan ez felel meg legjobban a v�mp�rnak. A moroi Magyarorsz�gon is elterjedt, mint mora/nora b�r ezt ink�bb szlov�k szomsz�dainkt�l vett�k �t. A nora a magyar n�phit egyetlen v�mp�rszer� l�nye. „Nyom�” d�mon, amely az emberek mell�t szopja �jszaka, halott emberb�l lett; olykor kereszteletlen�l meghalt vagy halva sz�letett csecsem�b�l, de nem igazi v�mp�r, azaz nem s�rj�b�l kikel� holttest. Kapcsolatai – mint Barna G�bor (1981) �sszefoglalta – a k�z�p-eur�pai szl�v n�pcsoportok fent eml�tett mora alakjai, valamint a szerb-horv�t v�mp�r fel� mutatnak. Az upir el�sz�r 1047-ben t�nik fel el�sz�r egy iratban, mely �gy hivatkozik egy orosz hercegre, mint "Upir Lichy", azaz gonosz v�mp�r. A sz� ezut�n elterjedt a nyugati nyelvekben, mint vampyr, vampire, wampyr. A m�dosul�s val�sz�n�leg a sz� elej�nek furcsa ejt�s�b�l ered. A v�mp�r sz� elterjed�se nyugaton 1725-1734-re tehet� oka, hogy 1725-t�l, illetve 1732-t�l kezdve Eur�pa tudom�nyos vil�ga a magyarorsz�gi – helyesebben szerb hat�r�rvid�ki – v�mp�resetek hat�sa alatt �llott.(A gradiska-kisolovai “Plogojovitz”-eset ahol is 1725-ben egy v�mp�r t�bb embert meg�lt �s megk�nzott, a m�sik esetben, 1732-ben, pedig 22 v�mp�rt �ll�tottak el�). Ugyanebben az �vben heves nemzetk�zi tudom�nyos vita bontakozott ki az – els�sorban n�met – orvosok k�z�tt a v�mp�rizmussal kapcsolatos esem�nyekr�l, jelens�gekr�l. Ennek az esem�nynek hat�sa, val�sz�n�leg, a v�mp�r sz� elterjed�se a nyugati nyelvekben. A magyar nyelvbe pedig pont, hogy n�met k�zvet�t�ssel ker�lt �t. Magyarorsz�gon a 18. sz�zadban t�bb v�mp�rpert is tartottak, amik nagy port vertek fel a nyugati k�z�letben. 1748-ban megjelenik az els� modern v�mp�rk�ltem�ny Der Vampir c�mmel.

Az els� magyar nyelveml�k a v�mp�rokr�l 1794-b�l miszerint: „Vampierok…az eleven embereknek v�reket fsopt�k” (Nytud�rt. 71. sz. 83). B�r Tessedik S�muel �rja a v�mp�rokr�l m�r 1786-ban: "R�gen �gy tartott�k, hogy a s�rbul fel-fel t�madtak �s az eleven embereknek v�reket szopt�k." 1799-ben m�r, mint Vampir, V�mpir (F�bi�n J.: Term. Hist. 408: Nsz.) szerepel. J�kai haszn�lta a sz�t 1872-ben, a mai alakj�ban, mint v�mp�r. A vamp kifejez�s el�sz�r 1882-ben t�nik f�l „d�moni n�; vamp” (T�th L.: M�hek 82: Nsz).