Az �ngyilkosok hozz�tartoz�i sokszor els�pr� erej�, k�nz�, traumatikus f�jdalmat �lnek �t. A kultur�lis, vall�si �s t�rsadalmi tabuk m�g ezen fel�l is tov�bbi terhet jelentenek. A kr�zist cs�kkenti, elviselhet�bb� teszi az �ngyilkoss�g f� t�nyez�inek meg�rt�se �s ismerete.

B�r egyes esetekben a tragikus hal�l v�gs� soron tal�n el�re is l�that�, legt�bbsz�r v�ratlanul �ri a k�rnyezetet; a d�bbenetet pedig fokozza, hogy az elk�vet�s m�dszere gyakran igen agressz�v jelleg�. A k�rnyezet a t�rt�ntekre adott els� reakci�ja a sokk �s a tagad�s; id�vel azonban, amikor a vesztes�g val�s�gg� v�lik, sokf�le �j �rzelem keletkezik: d�h, zavarts�g, visszautas�totts�g.

A vesztes�g feldolgoz�sa sokban f�gg att�l is, hogy adott egy�n mit tapasztalt gyermek- �s serd�l�kor�ban. B�r a le�rt �rzelmi reakci�k bizonyos �rtelemben automatikusak, m�gis, ha az egy�n fokozatosan meg�rti, a t�rt�ntek milyen hat�ssal vannak a h�tk�znapi �let�re, a beilleszked�se sokat javulhat.

A gy�sszal j�r� fizikai, viselked�ses, �rzelmi �s szoci�lis reakci�k hosszabb vagy r�videbb id�n �t – ak�r h�napokig, vagy �vekig – meghat�roz�ak maradnak. E folyamatban a legt�bb, amit egy t�l�l� tehet, az hogy napr�l napra egy kicsit el�rehaladva jusson t�l a traum�n, s megtanulva egy�tt �lni a vesztes�ggel, v�g�l vissza tudjon illeszkedni a t�rsadalomba. A gy�sz els� id�szak�ban ez m�g nem lehets�ges; az �rintett ugyanis nem tud m�sra gondolni, csak a szeretett szem�lyre, gyakran er�s v�gyat �rez r�, hogy � maga is ut�nahaljon. Ahogyan azonban m�lik az id�, n�zet- �s �rt�krendszere, s�t szem�lyis�ge is �talakul, megv�ltozik. Az �nseg�t� csoportok �szt�n�zhetik tagjaikat, hogy szem�lyis�g�k tov�bbi fejl�d�se sor�n az �ket �rt tragikus esem�nyekb�l is tudjanak �p�tkezni.